A testre szabott étrend

Ebben a bejegyzésben azokat a szabályokat, célokat fogom összegyűjteni, amelyek a jövőre nézve kijelölik számomra a helyes utat étrend szempontjából. Nem egyik pillanatról a másikra felállított szabályokról van szó. Már régóta olvasok, kísérletezgetek és próbálgatok, hogy mi is lenne az az arany középút számomra, aminek segítségével lefogyok, majd meg is tartom az elért súlyt és alakot. Tisztában vagyok azzal, hogy lemondás nélkül nincs eredmény, de azt is elfogadtam, hogy ha évekig tartott míg felkúsztak rám a kilók, nem tehetem meg a testemmel azt, hogy nem adok neki időt visszaváltozni. Csakis egészséges keretek között akarok lefogyni, nem számít ha ez jóval több időt igényel, mint például 90 nap. Éppen ezért eszem ágában sincs egy gyors és látványos eredményt kínáló diétát választani, hanem most végre egy megfontolt, lassú, de biztos utat választok.
A cél tehát az, hogy egy olyan étrendet alakítsak ki, amely egészséges és finom is egyszerre, változatos és hosszú távon - egy életen át tartható. Az alábbi pontok elsősorban rám vonatkoznak, de természetesen mindenbe próbálom minél inkább bevonni a családomat is.

• A legfőbb ellenségem a cukor. Ennek helyettesítése okozza a legnagyobb gondot. Hosszas vívódás után úgy döntöttem, hogy bár ellenkezik az elveimmel, de egy időre (a fogyás időszakában) mesterséges édesítőszereket fogok használni. Valószínű a későbbiekben is fogom őket alkalmazni, de próbálom minél inkább visszaszorítani a mennyiségüket, és helyette alapvetően mézet és steviát szeretnék használni (ez utóbbinak azonban meg kell szoknom az ízét). A xylit egyelőre a nagyon magas ára miatt nem jöhet szóba.
• A fehér lisztet ill. az abból készült pékárut ha nem is teljesen, de alapvetően el kell felejteni. Ezt szerencsére sikerült is mára elérni, de az arányokon még van mit javítani. Alapvetően én sütöm már több, mint egy éve a kenyeret - döntően teljes kiőrlésű lisztből, de szoktunk venni a boltban is kiflit, zsemlét, amik viszont fehér lisztből készülnek. A gond csak az, hogy néha eltolódnak az arányok, és azt veszem észre, hogy többet eszünk a fehér lisztes pékáruból, mint az általam sütött kenyérből. A harci feladat tehát az, hogy mindig a teljes kiőrlésű pékáru jelentse az alapot és a többi csak alkalmanként jöhessen számításba. További cél, hogy megtaláljam azt az ideális receptet/lisztarányt, amit a fiúk is szeretnek és szívesebben esznek, mint a valóban finomabb fehér kenyeret. Nem célom teljesen kiiktatni a fehér lisztet, mert bizonyos ételek egyszerűen rosszak a teljes kiőrlésű liszttel, de tény, hogy egyre többször használok sütéshez és főzéshez is teljes értékű lisztet, vagy legalábbis próbálom minél nagyobb arányban belecsempészni az ételekbe. 
• A tészta az egyik legnagyobb kedvencem, lemondani nem szándékozom róla. Néhány éve, csakis durumlisztből készült tésztát eszünk, ami szerintem teljesen rendben van. A cél annyi, hogy próbáljam heti egy alkalomra limitálni a fogyasztását - és különösen akkor ne csábuljak el, amikor csak azért választom, mert gyorsan megvan.
• Rizsből egyelőre csak alkalmanként fogyasztjuk a barna változatot - ennek csupán anyagi oka van, ugyanis ízét tekintve tökéletesen megfelel számomra (pedig az egészséges verziók általában ízüket tekintve jó esetben is a "meg kell szokni" kategória). A cél tehát az, hogy legalább egy fele-fele arányt próbáljak beállítani.
• Sok zöldség és sok gyümölcs! Ezt a pontot szerencsére nem okoz gondot betartani, a fiúk is sok gyümölcsöt esznek és a zöldségeket is nagyon szeretik. Ennek ellenére igyekszem még inkább fokozni az adagokat, minél változatosabban, minél többféle formában fogyasztani őket! 
• Sok folyadék! Valahol azt olvastam, hogy ha már szomjas vagy, akkor már baj van, hiszen ez a szervezeted vészjelzése, hogy nem kapott elegendő folyadékot. Éppen ezért én ritkán vagyok szomjas, elébe megyek a dolgoknak. Reggel egy nagy pohár víz az első "táplálék", amit beküldök a szervezetemnek, hiszen erre van a legnagyobb szüksége. Hogy mennyit iszom, azt pontosan nem tudom, de a két liter megvan minden nap, főként csapvíz formájában. Nálunk nagyon jó és finom a víz, úgyhogy ez a legfőbb folyadék számunkra, ásványvizet csak vendégek részére veszünk. Gyümölcslevet, szörpöt csak alkalmanként fogyasztunk. Gyümölcsteát gyakran főzök, szerencsére a gyerekek is szeretik mézzel. A zöld tea fogyasztását szeretném még fokozni, naponta min. fél liter elfogyasztása a cél. Szénsavas üdítőt nem is emlékszem, hogy mikor ittam utoljára, az alkoholt meg nem szeretem. Egyszóval ezt a pontot betartani gyerekjáték! 
• A tejtermékeket nagyon szereti az egész család. Tejből a férjemmel próbálunk 1,5%-ost fogyasztani (bár ő nagyon tiltakozik, de azt elértem, hogy legalább felesben felöntse a zsírosabb tejet vele), a fiúk a 2,8%-ost isszák minden nap. Nehéz kiigazodni a sok trend között, hogy most épp mit tartanak a tejről, én úgy döntöttem, hogy egészséges, ha nem visszük túlzásba. A túró szintén nagy kedvenc, az egyik legkedveltebb házi édességnek is az alapanyaga, sokszor fogyasztjuk. Joghurt szintén napi szinten fogy, veszek bolti gyümölcsjoghurtot is, de egyre gyakrabban én magam készítem friss gyümölccsel, mézzel natúr joghurtból. Sajtból viszont túl sokat eszünk, ezt vissza kell fognunk. Reggelire gyakran iszunk ivójoghurtot, ami alkalmanként szerintem rendben van.
• A húst szeretjük, de már évek óta csak csirkehúst vagy pulykahúst eszünk. Felvágottak közül is alapvetően ezeket választom, de a szaláminak néha nem tudok ellenállni - márpedig a cél az, hogy ne legyen túl sok lemondás, úgyhogy szerintem ez belefér.
• Halak közül nagy kedvenc a pangasius és a hekk. Heti egy alkalommal általában terítékre kerül, de erre oda kell figyelni, hogy valóban így legyen és ez legyen a minimum. A fiúk sajnos nem nagyon szeretik az olajos halakat, én viszont gyakran eszem makrélát, szardíniát, tonhalat. Egy hal-ebéddel és egy olajos hal-vacsorával teljesen ki lennék békülve, ha ez valóban minden héten így lenne és a fiúk is beszállnának.
• Édesség. Nálam az egyedüli megoldás az, ha egyszerűen nincs itthon semmi ilyesmi. Ha van, akkor nyilván tudok róla és ha tudok róla, akkor addig kattog rajta az agyam, amíg rárontok és egyszerre betömöm az egészet. Ugyanis néhány darabnál természetesen nem lehet megállni. Ehhez a ponthoz írnám az olajos magvakat is, amiknek mértékletes fogyasztása kifejezetten ajánlott, így ezek számomra kitűnően megfelelnek finomságként.

Az egészséges táplálkozás számomra azt jelenti, hogy semmit sem tilos enni, de bizonyos ételeket meg kell próbálunk a háttérbe szorítani, míg másokat előnyben részesíteni. Szerintem ezt megtalálni és helyesen belőni az egész kulcsa.