24 és a többiek

A héten 24 lázban égek, minden este van egy rész a 6. évadból - bár korán fekvő lévén inkább felvesszük videóra és másnap nézzük meg.

Az első 4 évadot dvd-n láttuk és igazi 24-maratonokat rendeztünk. Egyszerűen nem bírtuk abbahagyni. Mindig megbeszéltük, hogy max. két részt nézünk egyszerre és időben lefekszünk. Persze valójában mindig az történt, hogy a második rész végén összenéztünk, elröhögtük magunkat és morogva, hogy hú de álmosak leszünk holnap, és különben is a te hibád, te vettél rá, meg egyébként is holnap hogy fogok így dolgozni... de néztük tovább - átlagban 3-4 részt néztünk egymás után. Végre egy sorozat, amit egyformán imádunk a férjemmel!

Ennek apropójából végiggondoltam, hogy mik is voltak az igazán nagy kedvenc, függőséget okozó sorozataim. Természetesen emlékszem a Szomszédokra, a Dallasra, A klinikára, néztem is őket, de az első igazi kultsorozat, amiért megőrültem, a Twin Peaks volt. Minden kedden a sorozat után agyonizzadtam magam az ágyban, nem mertem kidugni a takaró alól a lábam sem, annyira fostam. A bátyám meg ezt persze kihasználta és folyton ijesztgetett. A legdurvább az volt, amikor én már lefeküdtem aludni/izzadni/fosni, ő meg egyszer csak kopogtat az ágyneműtartóból... Szerelmes voltam az összes férfi szereplőbe: egyszer a Cooper ügynökbe, aztán Bobby Briggsbe, majd Truman seriffbe. A mai napig tudom a karakterek teljes nevét. Emlékszem, hogy szerda reggel az első óránk tesi volt és az öltözőben csak erről beszéltünk - a csúcs az volt, ha valaki nem látta a filmet és akkor elmesélhettük az egészet! :) Listákat készítettünk a barátnőimmel arról, hogy ki a legszebb férfi és női szereplő. Persze a mai napig nem értem, hogy ki is ölte meg Laura Palmert, de a lényeg, hogy imádtam!

Emlékszem még két keddi sorozatra, az egyik a Messziről jött ember, amitől szintén nagyon paráztam. Nem emlékszem másra, csak hogy valakit autószerelés közben megöltek és egy André nevű szellem lebegett mindig az erdőben egy tó fölött. (Kedves bátyám ebben az időben meg azt csinálta, hogy megállt a becsukott szobaajtóm előtt és azt suttogta, hogy Andrééé) A másik sorozat címére nem emlékszem, az biztos, hogy volt egy Freja nevű szereplő, két lánytestvérről szólt, volt benne egy sziget, az egyik csaj őrült volt és bazi félelmetes festményeket festett. Hát ezek voltak a 7-8. osztály meghatározó filmes élményei.

Aztán persze jött a Szex és New York:

Aztán a Született felségek:

És persze az örök kedvenc, a Jóbarátok:

A Jóbarátokat olyan sokszor láttam már, hogy ha adja valami adó, akkor tudom, hogy ki mit fog mondani - de még így is röhögök rajta! Ez a másik abszolút kedvenc, amit a férjemmel közösen néztünk. Most a Tudorok című sorozatot tervezzük megnézni a neten, ha vége a 24-nek, remélem jó lesz!

Hogy ment a mai nap? # 12

A mai étrend teljes egészében eltér az előírtaktól. Reggelire fullos müzlit ettem (magvakkal, banánnal, áfonyával); az ebéd pedig egy nagy tányér zöldségleves volt (répa, borsó, karfiol, brokkoli), mert már egy kicsit sok volt a hús a héten. Uzsira túrókrém lesz, a vacsora pedig virsli.

A mai torna Béres Alexandrától a 200% - Alakformálás mesterfokon  volt. Ezt a tornáját ismerem a legjobban és nagyon szeretem. Én a kezdet kezdetén, valamikor jó 2 éve úgy kezdtem a felkészülést egészséges életmódból, aminek szerves része a mozgás, hogy fórumokat olvasgattam. Az egyértelmű volt, hogy Béres Alexandra lesz az egyik biztos bázisa a tornáimnak és ebben a fórumok meg is erősítettek. Az ottani vélemények alapján állítottam fel magamban egy hozzávetőleges sorrendet nehézségi fokot tekintve a dvd-iből és ezt vettem az legkönnyebbnek (azok közül, amik megvannak nekem). Azóta én úgy látom, hogy a Nyerj időt! könnyebb ennél, de ez valóban a második. A vicc az, hogy még ezt sem tudom végigcsinálni. Az elején a guggolásban végzett vádli kikészít; a kitörés minden dvd-n a leggyengébb láncszem; a váll gyakorlatoknál is meg-megálltam, pedig 0,5 kg-os súlyzóval csináltam, khm; valamint a hasizomnál is kellett pihennem. Nagyon szeretem Alexandra hasizom gyakorlatait, szerintem a leghatékonyabbak az általam ismertek közül. Meg úgy általában nagyon profin felépített a torna, egyedül a bemelegítő táncikálást nem szeretem. Mindenesetre az egyik kedvenc dvd-m, mert valóban könnyebb, mint a többi (és nekem egyelőre ez a szintem), de mégis nagyon kemény és mivel nem megy végig, le tudod rajta mérni a fejlődést. Ez lesz a mérce.

Hogy ment a mai nap? # 11

Étrend tekintetében a reggelitől egy kicsit eltértem: epres ivójoghurt volt kiflivel. Az ebéd az előírt volt, nagyon finom lecsó-szerű zöldbab hússal. Az uzsi alma lesz, a vacsora az előírt tonhalsaláta.

A mai torna Czanik Balázstól a Capoeira aerobic 1. része volt. Ma csináltam először és jól ment elejétől a végéig. Még a fórumos olvasgatásaim elején találkoztam először Balázs nevével, volt egy fórumozó, akinek ő volt a kedvence, folyton a 2. részre tornázott, ami állítólag a legkeményebb a három közül. Az ő áradozásának köszönhetően szereztem be az összeset, de nem vagyok elájulva tőle. Talán az erősítés része tetszik a legkevésbé, a hasizom pedig a legjobban. Az tuti, hogy a derekamat és a hasamat holnap fogom érezni! Nem lesz a kedvencem, de néha előveszem a változatosság kedvéért.

Te milyen évszak típus vagy?

Volt egy időszak az életemben, amikor szinte minden ruhám szürke volt. Tudtam, éreztem, hogy jól áll. Egyszer vettem magamnak egy szép narancsos barackvirág színű inget (kényszervásárlás volt, akkor azonnal szükségem volt rá egy alkalomra - és mint általában az ilyen kötelező módon vásárolt ruhákat, többször nem is vettem fel), szóval ebben az ingben az első perctől fogva rosszul éreztem magam, pedig szép volt, jó volt a szabása, de mégis feszengtem benne. Évekkel ezután, amikor már tudatosan próbáltam figyelni a ruhatáram összeállítására, találtam egy nagyon jó honlapot az interneten, amit akkor el is mentettem magamnak. Most ezen a blogon találtam meg a forrást.

Ha egyszer megtalálod a saját színvilágodat, akkor nem nagyon tudsz melléfogni öltözködés, sminkelés, vagy akár új hajszín választása esetén. Amit már azelőtt is tudtam, mielőtt belemélyedtem volna a témába, az az, hogy a hideg színek állnak jól nekem. De akkor miért van az, hogy van olyan piros felsőm, amiben szinte ragyog az arcom és olyan kék is, ami sápaszt? Ami tehát a leginkább meglepett, hogy igazából minden színnek van hideg és meleg tónusa, így hiába gondolom a barnáról (lévén meleg szín), hogy nem áll jól nekem, igenis van olyan árnyalata, amely hideg és valóban illik hozzám. Amikor próbáltam meghatározni, hogy én vajon melyik típus vagyok, a tavasz leírása egy kicsit elbizonytalanított, mivel abban a leírásban is volt néhány olyan pont, ami engem jellemez. Igazából úgy sikerült teljesen biztosan megállapítani, hogy én nyár vagyok, hogy az ahhoz tartozó színekből következtettem vissza, hogy mik is állnak jól. Szóval ha az évszak leírásoknál és önmagatok bőr/szem/hajszínének pontos analizálásánál elakadtok, bizonytalanok vagytok, akkor visszafele kell következtetni. Az egyik legnagyobb segítség az volt, hogy a nyár típusoknak az ezüst színű fémeket ajánlják ékszerként - én arannyal soha nem éreztem jól magam, ösztönösen ezüstöt szoktam venni. 

Remélhetőleg hamarosan új ruhatárra lesz szükségem és ezt már tényleg nagyon tudatosan - a fentiek ismeretében szeretném összeállítani. Most sincs olyan ruhám, ami óriási baklövés lenne, de arra oda kell figyelni, hogy bármennyire is szeretek egy színt, egy árnyalatot, ha az nem az enyém, akkor inkább otthagyom.

Inspiráció # 4

Bizony a sztárok is keményen megdolgoznak azért, hogy jó formában maradjanak! Ez egy vicces videó többek között Jessica Alba, Jessica Biel, Scarlett Johansson és Eva Longoria közreműködésével. Jimmy Kimmel, amerikai showman, rávette a fenti színésznőket a szereplésre - szerintem tök jó fejek, hogy vállalták. (Scarlett Johansson meglepően jól néz ki, a többiekről ezt már tudtuk. De hogy Lindsay Lohan mit keres a jó nők között?)

Mérlegelés # 1

Említettem már, hogy nagyon feledékeny vagyok és listák nélkül nem létezem. Emiatt mostantól röviden rögzíteném a mérlegelések eredményeit, hogy amikor majd a sikertörténetemet meséltetik újra és újra, mégis tudjak néhány konkrét adattal is szolgálni :)

Ami egészen biztos, hogy 162 cm vagyok és 2011. január 1-jén 66,9 kg voltam, azaz 67 kg. Ezt a rekordot betudtam az ünnepek alatti nagy kajálásoknak. Túl komoly változtatások nem történtek, de a mennyiségekre kezdtem odafigyelni, különösen a vacsoránál. Valamikor márciusban álltam újra a mérlegre és 69,8 kg-ot mutatott. Azt hittem leájulok róla: 10 dkg-ot "fogytam", amely óriási mennyiséget egy icipici darabka sajt formájában láttam magam előtt. Ennyi? Ennyi? Ezek szerint nincs különbség a zaba és a mértéktartó kajálások között? Akkor már eldőlt, hogy az laza kis odafigyelés nem elég. Persze tudtam én, hogy ez nem hoz majd nagy eredményt, de azért mondjuk 1 kg-ot elvártam volna. A következő mérlegelésre viszont nem emlékszem pontosan, de nem tévedek nagyot, ha a kiinduló súlyomnak továbbra is a 67 kg-ot nevezem ki. Április közepén kezdtem komolyabban venni a dolgokat. Megvettem Rubint Réka Alakreform magazinját, amiből a tornákat sikerült nagyjából teljesítenem, az étrendemben konkrétan csak annyi változott, hogy kenyeret nem ettem vacsorára. A 28 napos program lejárta után rögtön belefogtam Béres Alexandra 21 napos intenzív étrendjének követésében, amelyet 80%-ban tartok. Az új étrend mellett heti 5 alkalommal tornázok. A hétfőn (június 6-án) mért eredmény: 63,0 kg. A 21 nap lejárta után természetesen megmérem magam, de utána havonta egyszer tervezek ráállni a mérlegre. A centivel mért eredmények nem érdekelnek, a mérleg is csak megerősítésként szükséges. A lényeget úgyis látom a tükörben és a ruhákon. Nekem ennyi bőven elég.

A testre szabott étrend

Ebben a bejegyzésben azokat a szabályokat, célokat fogom összegyűjteni, amelyek a jövőre nézve kijelölik számomra a helyes utat étrend szempontjából. Nem egyik pillanatról a másikra felállított szabályokról van szó. Már régóta olvasok, kísérletezgetek és próbálgatok, hogy mi is lenne az az arany középút számomra, aminek segítségével lefogyok, majd meg is tartom az elért súlyt és alakot. Tisztában vagyok azzal, hogy lemondás nélkül nincs eredmény, de azt is elfogadtam, hogy ha évekig tartott míg felkúsztak rám a kilók, nem tehetem meg a testemmel azt, hogy nem adok neki időt visszaváltozni. Csakis egészséges keretek között akarok lefogyni, nem számít ha ez jóval több időt igényel, mint például 90 nap. Éppen ezért eszem ágában sincs egy gyors és látványos eredményt kínáló diétát választani, hanem most végre egy megfontolt, lassú, de biztos utat választok.
A cél tehát az, hogy egy olyan étrendet alakítsak ki, amely egészséges és finom is egyszerre, változatos és hosszú távon - egy életen át tartható. Az alábbi pontok elsősorban rám vonatkoznak, de természetesen mindenbe próbálom minél inkább bevonni a családomat is.

• A legfőbb ellenségem a cukor. Ennek helyettesítése okozza a legnagyobb gondot. Hosszas vívódás után úgy döntöttem, hogy bár ellenkezik az elveimmel, de egy időre (a fogyás időszakában) mesterséges édesítőszereket fogok használni. Valószínű a későbbiekben is fogom őket alkalmazni, de próbálom minél inkább visszaszorítani a mennyiségüket, és helyette alapvetően mézet és steviát szeretnék használni (ez utóbbinak azonban meg kell szoknom az ízét). A xylit egyelőre a nagyon magas ára miatt nem jöhet szóba.
• A fehér lisztet ill. az abból készült pékárut ha nem is teljesen, de alapvetően el kell felejteni. Ezt szerencsére sikerült is mára elérni, de az arányokon még van mit javítani. Alapvetően én sütöm már több, mint egy éve a kenyeret - döntően teljes kiőrlésű lisztből, de szoktunk venni a boltban is kiflit, zsemlét, amik viszont fehér lisztből készülnek. A gond csak az, hogy néha eltolódnak az arányok, és azt veszem észre, hogy többet eszünk a fehér lisztes pékáruból, mint az általam sütött kenyérből. A harci feladat tehát az, hogy mindig a teljes kiőrlésű pékáru jelentse az alapot és a többi csak alkalmanként jöhessen számításba. További cél, hogy megtaláljam azt az ideális receptet/lisztarányt, amit a fiúk is szeretnek és szívesebben esznek, mint a valóban finomabb fehér kenyeret. Nem célom teljesen kiiktatni a fehér lisztet, mert bizonyos ételek egyszerűen rosszak a teljes kiőrlésű liszttel, de tény, hogy egyre többször használok sütéshez és főzéshez is teljes értékű lisztet, vagy legalábbis próbálom minél nagyobb arányban belecsempészni az ételekbe. 
• A tészta az egyik legnagyobb kedvencem, lemondani nem szándékozom róla. Néhány éve, csakis durumlisztből készült tésztát eszünk, ami szerintem teljesen rendben van. A cél annyi, hogy próbáljam heti egy alkalomra limitálni a fogyasztását - és különösen akkor ne csábuljak el, amikor csak azért választom, mert gyorsan megvan.
• Rizsből egyelőre csak alkalmanként fogyasztjuk a barna változatot - ennek csupán anyagi oka van, ugyanis ízét tekintve tökéletesen megfelel számomra (pedig az egészséges verziók általában ízüket tekintve jó esetben is a "meg kell szokni" kategória). A cél tehát az, hogy legalább egy fele-fele arányt próbáljak beállítani.
• Sok zöldség és sok gyümölcs! Ezt a pontot szerencsére nem okoz gondot betartani, a fiúk is sok gyümölcsöt esznek és a zöldségeket is nagyon szeretik. Ennek ellenére igyekszem még inkább fokozni az adagokat, minél változatosabban, minél többféle formában fogyasztani őket! 
• Sok folyadék! Valahol azt olvastam, hogy ha már szomjas vagy, akkor már baj van, hiszen ez a szervezeted vészjelzése, hogy nem kapott elegendő folyadékot. Éppen ezért én ritkán vagyok szomjas, elébe megyek a dolgoknak. Reggel egy nagy pohár víz az első "táplálék", amit beküldök a szervezetemnek, hiszen erre van a legnagyobb szüksége. Hogy mennyit iszom, azt pontosan nem tudom, de a két liter megvan minden nap, főként csapvíz formájában. Nálunk nagyon jó és finom a víz, úgyhogy ez a legfőbb folyadék számunkra, ásványvizet csak vendégek részére veszünk. Gyümölcslevet, szörpöt csak alkalmanként fogyasztunk. Gyümölcsteát gyakran főzök, szerencsére a gyerekek is szeretik mézzel. A zöld tea fogyasztását szeretném még fokozni, naponta min. fél liter elfogyasztása a cél. Szénsavas üdítőt nem is emlékszem, hogy mikor ittam utoljára, az alkoholt meg nem szeretem. Egyszóval ezt a pontot betartani gyerekjáték! 
• A tejtermékeket nagyon szereti az egész család. Tejből a férjemmel próbálunk 1,5%-ost fogyasztani (bár ő nagyon tiltakozik, de azt elértem, hogy legalább felesben felöntse a zsírosabb tejet vele), a fiúk a 2,8%-ost isszák minden nap. Nehéz kiigazodni a sok trend között, hogy most épp mit tartanak a tejről, én úgy döntöttem, hogy egészséges, ha nem visszük túlzásba. A túró szintén nagy kedvenc, az egyik legkedveltebb házi édességnek is az alapanyaga, sokszor fogyasztjuk. Joghurt szintén napi szinten fogy, veszek bolti gyümölcsjoghurtot is, de egyre gyakrabban én magam készítem friss gyümölccsel, mézzel natúr joghurtból. Sajtból viszont túl sokat eszünk, ezt vissza kell fognunk. Reggelire gyakran iszunk ivójoghurtot, ami alkalmanként szerintem rendben van.
• A húst szeretjük, de már évek óta csak csirkehúst vagy pulykahúst eszünk. Felvágottak közül is alapvetően ezeket választom, de a szaláminak néha nem tudok ellenállni - márpedig a cél az, hogy ne legyen túl sok lemondás, úgyhogy szerintem ez belefér.
• Halak közül nagy kedvenc a pangasius és a hekk. Heti egy alkalommal általában terítékre kerül, de erre oda kell figyelni, hogy valóban így legyen és ez legyen a minimum. A fiúk sajnos nem nagyon szeretik az olajos halakat, én viszont gyakran eszem makrélát, szardíniát, tonhalat. Egy hal-ebéddel és egy olajos hal-vacsorával teljesen ki lennék békülve, ha ez valóban minden héten így lenne és a fiúk is beszállnának.
• Édesség. Nálam az egyedüli megoldás az, ha egyszerűen nincs itthon semmi ilyesmi. Ha van, akkor nyilván tudok róla és ha tudok róla, akkor addig kattog rajta az agyam, amíg rárontok és egyszerre betömöm az egészet. Ugyanis néhány darabnál természetesen nem lehet megállni. Ehhez a ponthoz írnám az olajos magvakat is, amiknek mértékletes fogyasztása kifejezetten ajánlott, így ezek számomra kitűnően megfelelnek finomságként.

Az egészséges táplálkozás számomra azt jelenti, hogy semmit sem tilos enni, de bizonyos ételeket meg kell próbálunk a háttérbe szorítani, míg másokat előnyben részesíteni. Szerintem ezt megtalálni és helyesen belőni az egész kulcsa.